6.rész
Martinnal pont ölelkeztünk mikor oda lépett hozzánk Zsuzsi. Nem vágott megdöbbent arcot, hanem inkább totálisan önelégült, "én nyertem" kifejezést véltem felfedezni az arcán.Na ezt nem tudtunk Martinnal mire vélni.Hát mikor odaért hozzánk ki is derült:
-Sziasztok! Martin! Beszélhetnénk?-kérdezte Zsuzsi még mindig önelégült arco vágva.
Martin rám nézett amolyan "te döntesz" arccal én pedig némán bólintottam.Martin elengedte a kezem és kicsit arrébb ment Zsuzsival, pont hallótávolságon kívülre estek.Pár percet beszéltek majd közeledett egy busz, de nem az ami el tudna minket vinni a sulihoz, viszont Zsuzsi elköszönt Martintól, majd nekem is intett egyet és felszállt rá.Na ezt nem tudtam mire vélni.Így mikor Martin oda ért hozzám megölelt és a fülembe súgta:
-Apa leszek.-elcsukló hangal sugta meg nekem.
Ekkor eltoltam magamtól és szerintem még életemben nem vágtam ilyen fejet mint most.
-Mi csoda?-kikerekedett szemmel vártam a választ.
Martinnal egyedül álltunk a buszmegálló környékén így nyugodtan belekezdett a mondatába:
-Zsuzsi most mondta el, hogy éppen orvoshoz megy mert terhes.Ezek után mondta, hogy valószínű, hogy tőlem. Ekkor elmondta, hogy most már lassan 2 és fél hónapos, ami pont passzol ahoz az alkalomhoz amikor utoljára voltam vele együtt úgy.-meggyötörten mondta végig.
-Ezt nem hiszem el..-szörnyülködtem.
Most ez komoly?Lassan két hónapja vagyunk együtt Martinnal ebből 3napot töltöttünk együtt.Erre kiderül, hogy terhes a volt barátnője.Na ez is csak velem történhet meg.
Csöndben saját gondolatainkba merülve szálltunk fel a buszra és bár fogtuk egymás kezét nem ölelkeztünk, nem csókolóztunk, csak csöndben egymás mellett mentünk végig az iskoláig ott Martin szólalt meg először:
-Figyelj! Ezt nem hagyhatom, biztos hogy nem tőlem van, apasági tesztet fogok csináltatni vele, nem hagyom, hogy ezért menjünk szét.
Mikor befejezte a mondatát magához húzott és megölelt és a vállába fúrtam az arcom és viszonoztam az ölelését.
-Oké..-ennyit tudtam kipréselni magamból mert már csordultak le a könnyeim.
Lesírtam a sminkem és összekönnyeztem Martin pulcsiját.Nem hiszem el, miért pont velünk?
Mikor nagy nehezen befejeztem a sírást Martin felhívta Zsuzsit:
-Szia!Hol vagy?..Aha oké.Megyek oda...Mert apasági vizsgálatot szeretnék csináltatni..Igen most..Igen Fanni miatt és miattam..Nem érdekelsz.Várj meg ott...Én is így gondoltam..-na nem volt valami kedves vele Martin és a beszélgetésükből is csak Martin részét hallottam és így tudtam összerakni nagyából.
Ezek után Martin csak annyit mondott, hogy tartsak ki és jön amint tud, majd egy hosszú csókkal elbúcsúzott nem is tudtam megszólalni.
Magamba ballagtam be a suliba.Mivel hétfőn volt csak 5 órám volt, ennyit kellett kibírnom, ráadásul nem is olyan nehezeket,mert:
1.óra:Ének
2.óra:Matek
3.óra:Tesi
4.óra:Rajz
5.óra:Osztályfőnöki
Szakkörök:Biosz
Biosz szakköröl elkértem magam azzal az indokkal, hogy "orvoshoz megyek". Ezek után úgy siettem haza ahogy csak tudtam.
Mikor beléptem az ajtón ledobtam a táskám a földre és sírva borultam az ágyamra.Csak ültem és sírtam.Egy fél óra sírás után nem bírtam tovább felhívtam Martint:
-Kábé 4-re odaérek hozzád jó?
-Oké, várlak..Vagyis inkább kimegyek a partra.Ott leszek.
-Rendben.Oda megyek.
-Szia.
-Szia.Szeretlek.
-Éhn iis.-a sírástól kábé így hangzott.
Mikor letettük a közeli partra mentem ki amihez a házunk mögötti kis utca vezet.Oda szoktam menni ha nem érzem jól magam, ott olyan jó, ott mindig jobban leszek.
Kiértem a partra és leültem úgy,hogy csak a lábfejemet mosta néha a víz,és néztem a tengert.Gyönyörű volt mint mindig.Elmerültem a gondolataimba és csak vártam.
Annyira gondolkoztam, hogy fel sem tűnt mennyi az idő.És arra lettem figyelmes, hogy valaki megölel és fel kap az ölébe.Martin volt..
Nem túl hosszú, de hát nem jeleztek vissza, így nekem sincs sok kedvem olyan sokat írni...
~Smile.:[
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése