1.rész
Ültünk Martinnal az iskola aulájában és nézünk magunk elé,szótlanul, és komolyan. Becsöngetnek. Martinnak és nekem is lyukas óránk van. Ürült ki az aula, minden tanár és diák, de mi csak ültünk egymás mellett és merengtünk gondolatainkban. Egyszer csak tűzriadó csengőszójára kapjuk fel a fejünk, egymásra néztünk de még mindig nem szóltunk semmit. Martin megragadta a kezemet és magával rántott. Alig volt időm felkapni a táskám, olyan gyorsan húzott magával. Amíg futva húzott magával olyan érzésem volt mintha repülnék, a lábaim nem is érték a földet, megeröltettnem sem kellett magamat. Pár pillanat múlva kikötöttünk abban a helységben ahova csak egy embernek van kulcsa, Martin anyukájának. Ezek szerint elkérte a kulcsot. Bent ültünk a kis irodában, berendezetlen volt lehetett látni, hogy most kapta meg a tulajdonosa, körbenéztem, végül helyet foglaltam a kis lefóliázott kanapé egyik szélére. Nem szóltam semmit, Martin leült mellém és csak nézett engem és nézett, egymás szemében tündököltünk hosszú percekig, majd nem bírtam tovább és lehunytam egy percre a szem. Nem kellett volna. Mikor lecsuktam a szem Martin rádöntötte a fejét a vállamra. Magamhoz tértem és óvatosan elemeltem a fejét, majd így szóltam:
-Miért?
-Mit miért?-láttam a szemében, hogy tudja miről van szó de szerette volna ha én mondom ki.
-Miért teszed ezt velem és Zsuzsival?
-Nem. Nem bírom tovább. Téged szeretlek.-amikor ezt kimondta elállt a lélegzetem.-Veled szeretnék lenni. Nem olyan Zsuzsival, mint régen. Kiszerettem belőle. Te, te valahogy mindig megnevettetsz, mindig belebizsergek mikor hozzám érsz, mikor veled vagyok hevesebben ver a szívem. Ezt Zsuzsinál már nem érzem, de nálad igen.
-De én nem akarom, hogy megcsald őt. Én jóban vagyok vele. Nekem kéne vigasztalni, nem bírná ki a barátságunk. Más részt,meg...
-Meg mi?
-Én nem tudom mit érzek irántad.Nagyon jóban vagyunk. Még egy ilyen barátom nincs akivel ilyen jóban lennék. Sokszor gondolok rád. Lehet, hogy...
És a szerelmi vallomásunkat Martin anyukája szakította félbe.Amint belépett mindketten felpattantunk.
-Mit kerestek itt?-ezek szerint nem elkérte a kulcsot, hanem másoltatott belőle, mindig is tudtam, hogy okos egy srác.
-Itt hagytam a könyvemet, tudod a matekot, amit Encivel szoktunk gyakorolni.-egy enyhe füllentéssel intézte el a dolgot, de nem teljesen jól.
-És Fanni? Fanni mit keres itt? És miért ültetek itt?-bombázta meg fiát az édesanya.
-Fanni lekísért, és azért ültünk itt mert nem volt kedvünk a tömegben ülni az aulában, és inkább maradtunk egy kicsit.
-Rendben, de kérlek menjetek, mert most dolgom van.
-Jó, indulunk.- már pont köszönni akartunk el mikor Martin után szólt az édesanyja.
-Martin!
-Igen?!-nézett kerek szemekkel a srác aki éppen szerelmet vallott nekem.
-Azt meg , hogy honnan lett kulcsod majd otthon megbeszéljük, találj ki valami hihetőt!-uh mi vár majd rá otthon..://
Kiléptünk a kis irodának nevezett helységből és siettünk ki a hátsó kapunk. Kirohantunk az udvarra úgy, hogy ne vegyek észre senki, majd átmásztunk a kerítésen. Az iskolától nem messze lévő dombhoz siettünk.
A felmenő utat csak Martin,Zsuzsi, és én ismerjük.Idejárunk beszélgetni, és Zsuzsi és Martin romantikázni.
De úgy látszik most rajtam a sor.Felsiettünk és leültünk a kiégett fűcsomók tetejére.Törökülésben foglaltunk helyet, majd a combomra tettem az egyik kezem a másikkal pedig könyököltem.Martin hasonlóan tett. Folytattam a mondandóm:
-...Lehet, hogy többet érzek, mint barátság? Nem tudom. Zsuzsi is számít és te is. Nekem ez nem fog menni, hogy állnék Zsuzsi elé?
-Zsuzsi miatt ne aggódj! Ma szakítottam vele.
-Mivan??-kerek, nemértő szemeket sugároztam felé.
-Jól hallod. És ezt mind miattad. Nem bírtam tovább. Nekem te kellesz.
Nem tudtam megszólalni csak néztem ki a tájba, gondolkodtam, de nem szóltam majd Martin rárakta a kezét az enyémre végül rákulcsolta.Hagytam neki. Egymásra néztünk. Közeledett hozzám, de tágítottam, mondván ez így nem lesz jó. Majd megfogta a derekam, szembefordított magával, magához húzott, és...
Na remélem izgis lett a vége!:DD Egy kis részt álmodtam belőle a többi a fantáziámból jött.:DD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése