Szeretem nem szeretem :// 15.rész

Nem felejtkeztem el róla,hogy a multkor csak egy fél részt hoztam, de most úgy gondoltam ti is szivesebben olvasnátok egy egészet szóval itt a 15.:D

15.rész

Csodálatos volt az étterem, de nem csak az étterem hanem a világ legeslegjobb barátja is aki ott ült velem szemben szótlanul, de a szeme és a tekintete annál többet mondott el. Láttam benne a szeretetet, a szerelmet,   a csodálatot, a büszkeséget, láttam mennyire szeret. Bizony így sokkal jobb volt mintha szavakba öntötte volna, vagyis nem csak a tekintete árult el dolgokat, hanem az a csábító,érzelemmel teli csókjai is.Még most visszagondolva is újra és újra belé szeretek.
         Nagyon későn értünk haza így fürdés után rögtön aludni mentünk. Ilyen sem volt még, hogy olyan gyorsan aludtam el hogy nem is emlékszek csak arra, hogy ledőlök az oldalamra fordulok és már reggel is van.Na a igen reggel. Reggel egyedül keltem, gondoltam Martin biztosan csak reggelit csinál ahogy szokott, ezért gondoltam hogy felöltözök és elkészülök. Aha gondoltam én, hogy majd mikor lemegyek ott vár majd rám. persze miért is ne. Csak az a baj, hogy nem így történt. Először körbe néztem a lakásban, de sehol. Akkor hívjuk fel. Felhívtam kicsöngött és hol a mobilja még szép, hogy a konyha asztalon, szerintem is tűnj el. Hát, ezek szerint eltűnt. Gondoltam ezek után kinézek a kertbe úgyis olyan szép idő van, és lám lám kit látok?! MARTIN.

Szépen lassan mögé osontam lefontam a szemét fölé hajoltam majd hosszasan megcsókoltam. És utána olyan gyorsan át rántott maga fölött hogy észre sem vettem, mégis volt ideje lepörögnie az életemnek magam előtt, azt hittem ott töröm ki a nyakam helyben. Persze lábtörés után nyaktörés,minden baj Martin közelében érjen, de szerencsére nem esett bajom. A fejem ott volt az ölében, a tekintetem pedig az övében.
Láttam rajta, hogy akar valamit csak még nem sejtettem hogy mit. Mikor felkapott az ölébe és szaladni kezdett velem a part felé rögtön tudtam, hogy igen most fürdeni fogunk. De jó, hogy felöltöztem, és elkészültem. Na mindegy Martinnal még az elázott ruhámon az elkenődött sminkemen és a csurom vizes hajamon nevetni is egy élmény.Bevitt a vízbe, azt hittem bele lök vagy hasonló, de csak megállított a lábamon forrón megcsókolt, felkapott az ölébe, egyik kezét a fenekemen, a másikat a combomon tartva vitt a vízben egyre beljebb. A kezem a nyaka köré volt fonva és mikor már a kezemen éreztem a vizet kezdtem megijedni, hiszen ha Martinnak nyakig ér a víz és simán elsülyedek, azt hittem letesz és hagyja hogy kapálózzak, de csak fogott és csókolt majd éreztem, hogy megyünk felfelé valami lépcső szerű dolgon, de hát lépcső a vízben ugyan már. Nem mégis csak jól éreztem mert felmásztunk a stégre, ja igen a vizibickli bérlő ami Martin haverjáé. Ma zárva volt mégis ki volt készítve egy cuki delfines vizibicikli telszórva rózsával benne üdítővel, pezsgővel, két pezsgőspohárral és fondüvel. Tehát romantikázni fogunk.:) ♥ Beültünk a vizibicklibe előre a pedálokhoz és tekertünk, tekertünk, teketünk amíg a part egészen kicsi nem lett. Majd Martin megállt, segített hátra menni ahol le volt terítve a takaró és gyönyörűen rajta voltak a kellékek. Először török ülésben ültem le vele szemben, de ő megfogott és az ölébe húzott. A fejem megint ott volt az ölében. Úgy voltunk ott a víz tetején és sodródtunk. Miközben sodródtunk nem figyeltünk semmire Martin csak etetett majd helyet cseréltünk és én etettem őt, utánna csókolóztunk, koccintottunk és észre sem vettük hogy egyre messzebbre kerülünk a partól. Mikor már feleszméltünk annyira messzire elsodródtunk hogy a partot teljesen elveszítettük, bevallom bepánikoltam, de ilyenkor ki nem. Próbáltam leplezni a pánikom, de Martinnak feltűnt:
-Ne aggódj! Kijutunk.
-Visszatalálsz?
-Igazat vagy nyugtassalak?
-Nyugtass az igazzal.
-Az nem fog menni.
-NEM TUDOD HOGY JUTUNK VISSZA?
-Hát...

Na milyen lett?:))

~Smile.:]