Szeretem, nem szeretem ://17.rész

A vers SAJÁT.! Nem ellopni.! Csak ennyit..:))

17.rész

Miután bőven kiörvendeztem magam Martinnal felmentünk a szobámba, megfürödtünk és gyorsan ágyba bújtunk. Még susorogva beszélgettünk egy kicsit:
-Összeköltözünk.-suttogtam.
-Tudom.-mondta halkan szelíd hangjával.
-Nem félsz?
-Kellene?
-Hát.. azért az csak más lesz mint most.
-Miben is?
-Magunkról kell gondoskodni?!
-És?
-Hát..nem tudom.Megoldjuk mi ezt?
-Persze.-és megnyugtatás képen adott egy forró érzelemmel teli csókot.
Hirtelen nem is lett több kérdésem.Ó, Istenem mennyire szeretem.

Másnap:

Reggel próba.5óra hossza volt, komolyan már nem tudom hogy bírom, de hát ha be akarunk kerülni abba a klippbe akkor meg kell szenvedni.Ó tényleg, a klipp, 4nap már csak 4nap és válogató. Ajaj, és még ott a tánc fele, na akkor bele kell húznunk.
Este most kivételesen egyedül voltam, mivel Martin elment a szüleihez megbeszélni a dolgokat és elhozni az utolsó cuccait is, így ma reggel mikor elindultam próbára ő rögtön a szüleihez ment, és azt mondta nem is jön vissza majd csak holnap este, így egyedül kellett aludnom, hosszú idők után most kivételesen. Mindegy is elütöttem az időt, mivel mikor letakarítottam a tükrömet elkezdtem énekelni csak úgy hirtelen.

Majd egyszer jön egy pillanat,

ami majd gyorsan elillan.

Le is jegyeztem nehogy elfelejtsem. Folytattam is.

De most még itt van velünk,

a szél hozta el nekünk.

Vigyázzunk mert ez csak egyszer van,

többet nem tér majd vissza.

Ha nem éled meg úgy ahogy kell, 

soha többet nem érsz majd fel.

Nem érsz majd fel hozzá,

nem kapod meg újra igazán.

A dicső pillanatokat,

ott hagyod boldog múltadban.

A keserű jövő nem tartogat,

újra ilyen pillanatokat.

Egyszer még bánni fogod,

így vidd magaddal kicsi lovadon.

Kicsi lovad viszi neked,

s boldog leszel, ezt soha ne feledd!

Soha ne feledd, ott lesz veled minden,

minden, s mindenki boldogok lesznek veled.

S végül minden jóra fordul,

ezen többet te sem búslakodol.

A világod újra szép lesz,

nincs más most már csak mosolyognod kell.

Hát ez az én kis versem. Fogalmam sincs hogy jutottak eszembe ezek a gondolatok, de nekem tetszik és ez az első versem, a címe pedig: ...csak mosolyognod kell

Kinek hogy tetszett?:)) A vers milyen?:)) Teljesen saját, tegnap esti művem..^^ És kép pedig azért nincs mert itt van helyette a vers, és a rész is azért ilyen rövid, ez inkább csak a versről szól.

Remélem tetszik.Puszi:*